Hogy szökik az energia?

Fontos a légtömörség kérdése

A légtömörség fogalmát az energiatakarékos épületekkel kapcsolatban kezdték el használni. Az energetikai tulajdonságokat meghatározó fogalomról azóta a hagyományos épületek kapcsán is egyre több szó esik.

Szellőzésre szükség van, de nem mindegy, milyenre

Egy régi, rosszul záródó ablak kereténél folyamatosan jár a levegő. Ami ugyan friss oxigént, állandó szellőzést biztosít, ugyanakkor energetikai szempontból hátrányos: nyáron a hűvös, télen a meleg szökik ki a lakótérből. A légtömörség fogalma a szerkezeti elemek e szellőzésével kapcsolatos.

A levegő áramlása nem csak a szigetelés hatásfokát rontja. Hűvös időben a meleg, párás levegő nedvességtartalma kicsapódik a hidegebb szerkezeti elemeken, a víz pedig hosszú távon komolya károsítja ezeket az elemeket. Sok építészeti kár származik ebből a jelenségből, ebből látszik, hogy a légtömörség kérdése korántsem csak az energiatakarékos építészetet érinti.

Például a benne élők komfortérzetét is emeli a teljesen huzatmentes épület. Egy modern ház építése, illetve egy átfogó felújítás esetén célszerű odafigyelni a légtömörségre, mert utólag, javítással nehéz és költséges jó eredményeket elérni. Jó tudni, hogy a hőszigetelés például nem feltétlenül zárja el a levegő útját, de a vakolat igen (ahogy az is fontos, hogy az adott réteg évtizedekig biztosítsa a zárást).

Igazán jó eredményeket akkor lehet elérni, ha az épület fűtött tereit egybefüggő légtömör burok veszi körül. Ezért minden szerkezeti elemnek (a falnak, födémnek, ablaknak stb.) kell lennie levegő által átjárhatatlan rétegének, és ezeket a rétegeket össze kell kötni az építés során. Külön kell figyelni a csövek, vezetékek, és más áthatoló elemek beépítésénél.

A légtömörség mérhető, tesztelhető

A légtömörség különböző (jól mérhető) szintjei érhetők el, egy passzívház esetén például elég jó értéket kell produkálni. Azonban egy jóval kevésbé „levegőálló”, akár érezhetően is szellőző épület esetén is felmerül, hogy elegendő-e a légcsere mennyisége a bent lévők szempontjából. Ezért kell télen szellőztetni még egy huzatos, régi épületben is, és ezért még sokkal fontosabb a szellőzés kérdését megoldani egy jól záró épület esetén.

Amennyiben nincs megfelelő légcsere, bent magas pára és szénmonoxid koncentráció alakulhat ki, a hőhidakon megjelenhet a penész. A modern épületek esetén általában állandó, gépi szellőzést építenek be, felesleges a rendszeres ablaknyitás. A csöveken keresztül, ventilátorokkal befújt friss levegő is felvet energetikai, gépészeti, egészségügyi kérdéseket, de ez már más téma.

A légtömörséget nyomásteszttel mérik, a problémás helyeket hőkamerával, vagy ködgéppel lehet megtalálni. Célszerű a tesztet elvégezni egy frissen felépült, vagy felújított ház esetén, mielőtt a kellemetlen következmények megjelennének, és költségessé válna a javítás.