Klímaváltozás és építészet

A klíma hat az építészetre, az épületek fogyasztása a klímára

Cikkünk Feiler József előadásán alapszik, mely a Rehau szakmai napján hangzott el. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy otthonaink jellege és fogyasztása, valamint a klímaváltozás között szoros összefüggést találhatunk.

A klímaváltozás hat az életünkre

A klímaváltozás az üvegházhatású gázok miatt „eltéríti” a természetes folyamatokat, melyhez az élő rendszerek nem, vagy nehezen tudnak alkalmazkodni. Ráadásul a visszacsatolási folyamatok tovább növelik a problémákat, így lehetetlen már emberi beavatkozással teljes mértékben szabályozni a folyamatokat, állítja Feiler József.

Márpedig az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja erőteljesen emelkedett az emberi tevékenységek hatásaként: 70%-al az 1970-2004 közötti időszakban. Ennek hatása, hogy az elmúlt tizenkét évből tizenegy a legmelegebb tizenkét év között van a műszeres globális felszíni hőmérséklet mérésére vonatkozó első adatok óta.

Melegebb van az egész Földön, mint 100 éve volt, globális átlagban a bolygó mintegy 0,8 °C-kal melegebb, mint 1860-ban volt. Egyes számítások szerint a folyamatok további 1.1 - 6.4 °C hőmérséklet emelkedéshez vezetnek a XXI. század folyamán.

Az éghajlatváltozás természetesen közvetlenül az emberekre is hat. Csökken a mezőgazdasági termelékenység, nő az ivóvízhiány mértéke, a szélsőséges időjárás közvetlenül hat, nőnek az egészségügyi kockázatok. A negatív hatásokat nem csak a fejlődő országokban, hanem Európában is érezzük: áradások és az egészségre ható hőhullámok, vagy épp mezőgazdasági nehézségek formájában.

Otthonaink fogyasztásán is faragni kell

Feiler József véleménye szerint a gázkibocsátás csökkentési célok szempontjából a jelenlegi globális politikai helyzet irreleváns – a korlátok ezektől függetlenül adottak és hosszabb távon elkerülhetetlenek. A „gázköltségvetésnek” már egyharmadát felhasználtuk az évszázad első 9 éve folyamán, ha így folytatjuk, 20 év alatt felhasználjuk a maradék kétharmadot.

Az elkerülhetetlen klímaváltozás jelentős negatív hatással lesz a fizikai infrastruktúrára, ezért például új építési normákra (lsd. Szigetelés) van szükség. Rendkívül fontos ugyanakkor az épületek kibocsátásának csökkentése is. Az Unió leszögezte, hogy a fejlett ipari országoknak 2050-re 80- 95%-al kell csökkenteni üvegházhatású gáz kibocsátásaikat.

Amennyiben 40 évünk van az épületállomány átalakítására, az óriási beruházási költségeket jelent. Ezek a csökkenő fogyasztás miatt ugyanakkor megtérülő költségek, és több más haszonnal (pl. munkahelyteremtés) is járnak. Közvetlen pozitív hatások jelentkeznek az épületekben lakók számára, a regionális környezeti hatások is jók, természetesen a nemzetközi, globális hasznon túl.

A klímaváltozás tehát elkerülhetetlen kihívást jelent építészeti szempontból is. A hazai épületállomány energiafelhasználását radikálisan csökkenteni kell az elkövetkező 40 évben. Az épület energiahatékonyság növelésére a technológiák már a piacon vannak, az épületállomány átalakítása költséges, de több szinten is haszonnal jár.