A klimatizálás legjobb módja

A hőszivattyús rendszer nyáron hűt

A hőszivattyúval nem csak fűteni, hanem hűteni is lehet, méghozzá jóval olcsóbban, mint a hagyományos klímákkal. Mégis mennyiért? És mi az aktív és passzív hűtés?

A hőszivattyúról egyre többen tudják, hogy micsoda, de a köztudatba leginkább alternatív fűtési módként került. Pedig több ennél: a környezet hőjét a használati melegvíz (értsd mosogató-, fürdővíz) előállítására, nyáron pedig hűtésre is fordíthatja. Mégpedig igen gazdaságosan, minél több funkcióra használjuk, annál hamarabb térül meg az ára.

A kézmosóvíz előállításának technikája nem tér el jelentősen attól, ahogy a fűtésvíz készül. A különbség abból adódik, hogy a használati melegvíz hőmérsékletének jóval magasabbnak kell lennie, amit a hőszivattyúval kevésbé gazdaságos megoldani. Ezért (is) éri meg vizet melegítő napkollektorral, és áramot készítő napelemmel kombinálni a rendszert.

Ilyenkor, nyár idején, amikor egyre jobban átmelegednek a falak, beszéljünk inkább a klíma funkcióról. Feltéve, hogy a hőszivattyú, ahogy a legtöbbször lenni szokott, a föld hőjét használja (forrás a talajvíz, vagy közvetlenül a föld, kő), a klimatizálást technikailag nem lesz nehéz megoldani.

A ház körül a talajba telepített szondák nem mások, mint csövek, az ezekben keringő folyadék átveszi a talaj hőmérsékletét, majd ezt hasznosítja a rendszer. Az átlagos családi házhoz elég három szonda, ami a téli fűtés, a nyári hűtés, és a melegvíz szükséglet nagy részét fedezi. A hatékony hőszivattyús fűtés nagy felületen adja le a hőt, hogy ne kelljen a fűtővizet nagyon felmelegíteni.

Nyáron nem történik más, mint hogy a fűtési rendszerben lévő vizet keringtetve a házunkból összegyűjtött hőt a földbe (vagy kútba) juttatjuk. Ebben az esetben a hőszivattyú passzív állapotban van, nem vesz részt a folyamatban, csak egy hőcserélő adja át a benti meleget a föld alatt keringő csőben lévő hűvös folyadéknak.

Az aktív hűtés a hőszivattyú működési folyamatának megfordítása, amire levegős hőszivattyúval is lehetőségünk van. Hasonló a folyamat ahhoz, ahogy hűtőgépünk működne, ha leszerelnénk ajtaját, és kitennénk az ablakba: télen a hátoldalát lenne célszerű befelé fordítani, nyáron a hideg felét. Aktív hűtés közben is működik a többi funkció, készül a használati melegvíz, esetleg működik a medencefűtés.

Az igazán költséghatékony, és egyszerű módszer a passzív hűtés. Alig kell hozzá energia (csak a folyadékot kell keringetni), és a padló, fal és plafonfűtés-hűtés nagy felülete miatt jobb a hőérzet is, mint a hagyományos klíma esetén. Az egyenletes hőeloszlás egészségesebb is, ahogy az is, hogy nem kell a hagyományos megoldásokkal kapcsolatban emlegetett, a rendszerben esetleg megjelenő baktériumoktól tartani.

Egyes számítások szerint, míg egy átlagos lakóház hűtése klímával mintegy 10 kWh elektromos energiát is felvesz, addig a hőszivattyús rendszer igénye hűtési üzemmódban a mintegy tíz fokos talajhőmérsékletnek köszönhetően néhány száz watt óránként. A megfelelő rendszer képes akár egy időben hűteni illetve fűteni különböző helyiségeket, valamint előállítja a használati meleg vizet is.

hőszivattyú, fűtés, hűtés, Fazekas Nándor,

Egy új építésű átlagház gázfűtéssel és klímával való felszerelése semmivel sem olcsóbb, mint az, ha a két funkciót egyszerre ellátó geotermikus technológiát választjuk. Utóbbi esetben tehát nem kell megtérülési idővel számolni, rögtön érezhetjük az olcsó üzemeltetés anyagi előnyeit.

Egy modern, jól szigetelt ház nyílászárói és más elemei gyakorlatilag nem szellőznek (légtömör a ház), ezért a gépészet része egy állandó szellőztető rendszer. Melynek talajba fektetett csőrendszere nyáron a talaj által előhűtött, télen melegített friss levegőt juttat a lakótérbe. A REHAU által elsőként kifejlesztett levegő-talaj hőcserélő rendszer elemei egy antimikrobális belső réteggel vannak ellátva, hogy a bekerülő levegő valóban friss és higiénikus legyen. Használói így a költségcsökkentés és energia megtakarítás mellett a lakótér minőségét is érdemben javíthatják.

A szellőző és a hűtő rendszer ráadásul nyáron „visszaadja” a talajnak azt a hőt, amit télen elvont, ami hosszútávon fontos lehet. A hatékony és egészséges nyári klimatizálás tehát újabb érv a hőszivattyús rendszer mellett.