Passzívházak gépészete

Sokkal kevesebb fűtési energia szükséges

A passzívházak alapötlete abból az elgondolásból ered, hogy a minimális fűtési hőenergiaigényt egy leegyszerűsített fűtőrendszer fedezi, amelynek kialakítása költségcsökkenéssel jár. Ez pedig részben biztosítja a jól szigetelt burok és a szellőztető rendszer többletköltségeit.

30 ezer passzívház Európában

Ennek az egyszerű elvnek a következetes megvalósítása Nyugat-Európában az elmúlt 10 év során kiemelkedő fejlődéshez vezetett: mára már több mint 30 ezer passzívház épült, amelyek között sok közintézmény is van. Az Európai Únió döntéshozói is belátták, hogy elérhető és gazdaságosan megvalósítható cél olyan épületek kivitelezése, melyek fenntartásakor alig kerül a légkörbe klímára kártékony anyag. Ezért döntésük értelmében 2020-tól az Únió tagállamaiban csak keveset fogyasztó épületet lehet majd újonnan megépíteni.

A passzívházak minimális energiaigénye teszi lehetővé azt, hogy az épületet teljes egészében megújuló energiával láthassák el. Ez a jövőben - a foszilis energiahordozók rohamosan növekvő ára és az atomenergia veszélyei miatt – aligha lesz elkerülhető.

A passzívházak gépészetei rendszereinek kialakításához a szokásostól eltérő gondolkodás szükséges: miközben egy hagyományos 150 m²-es családiház befűtése 10-15 kW teljesítményű kazánt és minden szobában egy tekintélyes méretű fűtőtestet, vagy padlófűtést igényel, addig ugyanez az épület passzívházként befűthető akár egy 1500 W-os hajszárítóval is. Fölösleges tehát százezreket költeni egy bonyolult fűtőrendszerre és a hő elosztására, mivel ez sokkal egyszerűbben és olcsóbban is megoldható.

Az ablakok közelében sincs szükség fűtő felületekre, a kiváló szigetelésű háromrétegű üvegezéssel rendelkező ablakok belső felületei melegek a legcsikorgatóbb hidegben is. Viszont a léghigiéniai és a hővédelmi szempontok miatt elengedhetetlen tartozék a szellőztető berendezés, mely visszanyeri a házból a kidobott levegő által távozó hőnek a 80-90%-át. A légelosztó rendszer pedig felhasználható a még fennmaradt minimális fűtési hő elosztására is.

A gépészeti rendszerek kiválasztásában és tervezésében háttérbe szorul a fűtés és nagy fontosságot nyer a szellőztetés kialakítása. A gépészet és az épület termikus burka szorosabb kölcsönhatásban vannak egymással, mint a hagyományos épületek esetén. Ha nem kellő minőségű a tervezés vagy a kivitelezés, akkor a legkisebb baj az, ha a ház többet fogyaszt a tervezettnél. Kevésbé szerencsés esetben azonban nem lesz megfelelően befűthető, mivel csak alacsony fűtőteljesítményre mértezték a rendszert.

A középületek esetén hasonló a helyzet: egy 1000 m² alapterületű óvoda kiválóan befűthető egy 10-12 kW teljesítményű falon függő kondenzációs gázkazánnal, viszont egy kiemelkedően energiahatékony szellőztető berendezést igényel. A passzívházak esetén előtérbe kerül a melegvízellátás is: energiaigénye majdnem megegyezik a fűtésével. Olyan rendszerek szükségesek tehát, melyek mindezeket az igényeket kielégítik: kicsik, egyszerűek, lehetőleg olcsók, de képesek fűteni, melegvizet készíteni és szellőztetni, ezen felül lehetőleg megújuló energiákkal is kiegészíthetők.

A piacon ilyen rendszerek ma már nagy számban megtalálhatóak, de az optimális kiválasztásuk, méretezésük még a szakembereket is próbára teszi. A hagyományostól eltérő igények új fajta mérnöki gondolkodást tesznek szükségessé, mely jobban ügyel a részletekre.

Tanfolyam tervezőknek

Április végén Budapesten a Magyar Építőművészek Szövettségének házában a Minősített Passzívház Tervező tanfolyam keretében e témába lehet betekintést nyerni. Az első napon a passzívházak tipikus hőelőállító rendszerei kerülnek bemutatásra, a másodikon a szellőztető rendszerek kialakításának alapjaiba nyernek a résztvevők betekintést.

A tanfolyamon minden érdeklődő részt vehet, azonban műszaki előképzettség ajánlott. A tíz napos oktatás különösen ajánlható építészeknek és épületgépészeknek.

A tananyagot az Európai Únió támogatásával a darmstadti Passivhaus Insitut állította össze. A magyarországi tanfolyamot az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. szervezi. Az építész és a mérnöki kamarák továbbképzési kreditpontokat is adnak a részvételért.

Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök
passzívház minősítő és oktató