Épület és energia

Az építés és bontás is része az energiamérlegnek

Az épület egy energetikai rendszer, hőveszteségekkel és hőnyereségekkel. A technikai szint lehetővé teszi, hogy az épületek fűtési igényét akár nullára csökkentsük, de ennél kevésbé ambiciózus cél is elég lehet, hogy üzemeltetési költségeinket barátságos értékre csökkentsük. Mielőtt belevágunk egy beruházásba, legyen az új építés vagy felújítás, érdemes megismerkednünk kicsit közelebbről az épületekben lezajló energetikai folyamatokkal, illetve az épületek energiamérlegével.

Az üzemeltetés energiaigényén kívül az épületeknek létesítési, karbantartási, sőt bontási energiaigénye is van. Vajon nem használunk-e több energiát az építéskor, mint amennyit megspórolunk üzemeltetéskor például egy passzívház esetén? Ilyen kérdésekre az életciklus vizsgálatok adhatnak választ.

Az épületben páraforgalom is van. A pára általában belülről kifelé vándorol a szerkezeteken keresztül. Ugyanakkor a levegőforgalom is szállít párát. Ha az épületszerkezetek energetikai minősége rossz, a légcsere nem megfelelő, a belső térben sok pára keletkezik, akkor a szerkezeteken megjelenhet a penész. A penész kialakulásának okaival, illetve a védekezés lehetőségeivel foglalkozik az állagvédelem témakör.

A takarékosság csak egy előny a sok közül

Mennyi a megtérülési idő? Mindig ez az első kérdés, amikor el akarjuk dönteni, hogy energiatakarékossági intézkedésekbe belevágjunk-e. A kérdésre teljesen összevissza válaszokat kapunk. Ugyanarra az intézkedésre az egyik „szakértő” 5 év, a másik 20 év, a harmadik 300 évet mond. Kinek van igaza? Egyáltalán, van-e helyes válasz a kérdésre?

Valójában az energiatakarékosság csak egy a sok előny közül, mellyel egy jó energetikai minőséggel bíró épület bír. A jobb hőérzet, az épület értékének növekedése, az egészségesebb belső környezet, az épületszerkezetek hosszabb várható élettartama, a kisebb állagromlási kockázat, a jobb akusztikai komfort és adott esetben a jobb belső levegő minőség mind olyan tényezők, melyeket nehéz pénzre váltanunk, mégis ezek azok, ami miatt a beruházás után már nem foglalkozunk a megtérülési idővel. Németországban és Ausztriában a passzívházak sikere nem is annyira az extrém alacsony energiaköltségeknek, hanem a kiemelkedő komfortszintnek tudható be.